Király Helga írása

Egy brit társadalompolitikai kutatóintézet szerint legalább 24 milliárd fonttal csökkenteni kell a brit védelmi kiadásokat, és felül kellene vizsgálni a nukleáris elrettentés stratégiáját is.
Az ország ugyanis egyszerűen nem engedheti meg magának, hogy továbbra is ennyit költsön fegyverkezésre - állítják.

A tekintélyes Institute for Public Policy Research (IPPR) alapos kutatás után készítette el tanulmányát, melynek szerzői közt van Lord Robertson volt brit védelmi miniszter és NATO főtitkár, és a Liberális Demokrata Párt volt vezetője, London volt boszniai külön-megbízottja, Lord Ashdown is.

Az elemzés felhívja a figyelmet arra, hogy Nagy-Britannia nem hagyatkozhat kizárólag az Egyesült Államokra a biztonságpolitikai irányelvek kidolgozásában. Az agytröszt szerint a szigetországnak el kell mélyítenie az együttműködést európai szövetségeseivel.

Az IPPR úgy véli, hogy Nagy-Britanniának mielőbb szorosabbra kell fűznie a NATO európai tagállamaival a biztonságpolitikai és a katonai együttműködést. Az Egyesült Államok hegemóniája ugyanis csökkenőben van, ezért Európa biztonsága csak akkor garantálható, ha a kontinens országai megerősítik és még jobban összehangolják saját védelmi erejüket, különben Európa „könnyen olyan kiszolgáltatottá válhat, mint a második világháború idején".

A kutatóintézet arra is felhívja a figyelmet, hogy Nagy-Britanniának át kell gondolnia, valóban a reguláris haderőt és a hagyományos fegyvernemeket kell-e fejleszteni, tényleg repülőgép-anyahajók építését, vadászrepülőgépek vásárlását, illetve atom-tengeralattjárók és korszerű tankok hadrendbe állítását kellene mielőbb megkezdeni?
Biztonságpolitikai szempontból ugyanis nem az esetleges háborúk, hanem a közelmúltbeli mumbaihoz hasonló terrorista támadások jelentik a legnagyobb veszélyt, és ezeket a hagyományos katonai eszközökkel aligha lehet kivédeni.

A jövő háborúi a múlt eszközeivel?

Mi haszna lehet például egy repülőgép anyahajónak egy olyan számítógépes terrorista-támadás esetén, amely egy ország bankjait, közműveit és kórházait egyszerre támadja meg és teszi használhatatlanná? Az atombomba elektronikus megfelelőjével szemben vajmi kevés hasznát venni egy harci repülőgépnek.

A dokumentum szerint a jövő háborúit valószínűleg civilek vívják majd egymással sűrűn lakott városokban, ahol a hagyományos csataterekre tervezett fegyverek hatástalanok, és a fenyegetést sokkal inkább a szétesett, működésképtelen, anarchiába süllyedő, terroristáknak menedéket jelentő államok jelentik.

Lord Ashdown szerint újfajta gondolkodásmódra van szükség egy gyorsan változó, zűrzavaros világban. “Arra a következtetésre jutottunk, hogy nem tarthatjuk fenn múzeumba illő, a hidegháborúból itt maradt fegyvereinket, és nem működtethetünk olyan haderőt, amely a világ bármely pontján bármikor bevethető, kicsiben utánozva az Egyesült Államokat” – érvel a politikus.

Az agytröszt szerint specializálni kell a brit fegyveres erőket, és a biztonságpolitikai koordinálására Nemzeti Biztonsági Tanácsot kellene létrehozni.

Miközben Nagy-Britannia folytatja a nukleáris leszerelést, és az utóbbi tíz évben atomfegyver-arzenálja jelentős részétől megszabadult, nukleáris elrettentő erejét és atomhatalmi státuszát érthető módon nem szívesen adná fel.

Bill Rammel védelmi államtitkár a BBC-nek nyilatkozva azt mondta: Nagy-Britannia egy atomfegyvermentes világért küzd, ugyanakkor nem hozhat olyan döntéseket, melyek révén a körülményekre való tekintet nélkül lényegében egyoldalúan leszerelné atomfegyvereit.

Presztizs-viták és politikai döntések

A dokumentum közzététele után a színfalak mögött éles viták kezdődtek a brit fegyveres erők különböző vezetői közt arról, hogy milyen védelmi beszerzések szükségesek és indokolhatók.
(Épp a dokumentum közzétételével egy időben jött a hír arról, hogy a haditengerészet számára most épülő két repülőgép-anyahajó költségvetése már egymilliárd fonttal túllépte az eredetileg előirányzott 3,9 milliárd fontos keretet, és az átadás még várat magára).

A brit hadiipar illetékesei természetesen szintén érzékenyen reagáltak a beszámolóra, hiszen a kényes, de elkerülhetetlen politikai döntések hatalmas megrendelésektől foszthatják meg őket.

Az egyik nagy brit hadiüzem vezetője így reagált a dokumentum ajánlásaira: “A részletkérdéseket vitathatjuk, de tény, hogy nem költünk eleget saját védelmünkre. A biztonságunkra leselkedő fenyegetések nem fognak eltűnni csak azért, mert recesszió van”.

A döntő szót természetesen a kormány mondja majd ki, és a kérdésről még a londoni parlamentben is viták várhatók.