168 Óra Online írása

Kör alakú, fából és kőből emelt, ezer személyt befogadó építmény lehetett Artúr király mondabeli kerek "asztala" - derítették ki brit kutatók, akik úgy vélik, hogy Camelot várának alapját a közelmúltban Chesterben feltárt római amfiteátrum képezte. A monda szerint a lovagok a csata előtt Camelot várának kerek asztala körül gyülekeztek, hogy meghallgassák Artúr király utasításait - olvasható a The Daily Telegraph online kiadásában. Brit történészek szerint azonban a legendás "asztal" alatt nem bútordarabot, hanem egy hatalmas építményt kell érteni, amelyben akár ezer embernek is jutott hely.

Kör alakú struktúra volt, ahol az első sorban kaptak helyet a környékbeli nemesemberek, az alacsonyabb rangú személyek pedig a hátrébb lévő kőpadokon helyezkedtek el. A szakértők arra a feltételezésre jutottak, hogy Camelot várának alapját a rómaiak által hátrahagyott amfiteátrum képezhette - írta az MTI.

Chris Gidlow Camelot-kutató szerint az első "kerekasztal-beszámolókból" kitűnik, hogy az nem egy "ebédlőasztal", hanem hatalmas találkozóhely volt. "Ismeretes, hogy Artúr király két legjelentősebb ütközetét a Légiók városának (Urbs Legionum) nevezett település közelében vívta. Két ilyen városról volt tudomásunk: az egyik a mai Saint Albans, a másik kilétét azonban rejtély övezte" - magyarázta Gidlow.



A közelmúltban Chesterben feltárt római amfiteátrum, s benne a keresztény vértanúk emlékére állított szentély azonban azt az elképzelést vetette fel, hogy ott lehetett a másik Légiók városa.

"A Kr.u. VI. században egy Gildas nevű szerzetes, aki elsőként írta meg Artúr király élettörténetét, mindkét Légiók városáról említést tesz, ahogy a mártíroknak az amfiteátrumban állított szentélyről is. Ez perdöntő bizonyítéknak számít. A szentély felfedezése az amfiteátrumban azt jelenti, hogy Chester adott helyet Artúr király udvarának és a mondabeli kerek asztalának" - összegezte Gidlow.