Markó Beáta írása

Május 5-én népszavazáson döntöttek a britek az új választási reformról. A jelenlegi egyszerű többség, azaz „a győztes mindent visz” elvén változtatott volna az ún. alternative vote (AV) új szisztémája, ám a britek ezt elsöprő többséggel elutasították. A hatalmas NEM mellé, a skótok viszont behúztak egy hatalmas IGEN-t is.

A mintegy 40 százalékos részvétel mellett megtartott, a népszavazással egy időben zajlott helyhatósági választásokon komoly vereséget szenvedett Nick Clegg liberális pártja. A választási reformot leginkább ők szerették volna megvalósítani, hiszen a jelenlegi rendszer nem kedvez a kis pártoknak, így a liberálisoknak sem, ám a Liberális Demokraták 90 éves vágyát a brit szavazók 68 százalékban elutasították.

Nem pusztán számos liberális fellegvár esett el, hanem még Nick Clegg saját választókörzete, Sheffield is nemet mondott. Elemzők szerint a konzervatív-liberális kormány által hozott megszorító intézkedések miatt a választók ily módon, első sorban a liberális párt büntetésével üzentek. „A helyhatósági választási eredmény nem változtat semmit a kormánykoalíció összetételén” – sietett kijelenti David Cameron miniszterelnök. Nick Clegg elismerte, hogy „nagy pofont” kaptak, ám változatlanul kitartanak feladatuk mellett; igyekeznek minél több munkahelyet létrehozni.

Azonban az AV-re kimondott országos nemnél is nagyobb meglepetést hozott a skót igen. Az Egyesült Királyságot 300 éve nem fenyegette ekkora veszély, mint a szuper-csütörtök másik fontos választásának, a skót parlamenti választásnak az eredménye. Történelmi jelentőségűnek mondható, hogy a Skót Nemzeti Párt (SNP) először szerzett abszolút többséget, 65 százalékot a skót parlamentben, így vezetője Alex Salmond egyedül alakíthat kormányt, amire a skót országgyűlés újkori történelmében még nem volt példa. Az SNP már a négy évvel ezelőtti választási kampányban is megígérte, hogy népszavazást ír ki a Nagy-Britanniából történő elszakadásról, ám erre eddig nem került sor. Salmond most megismételte ezt az ígéretét.

A skótok úgy vélik, hogy a gazdasági függetlenségüket biztosítani fogja az Északi tengeren található olajmező, ám a referendum és az esetleges elszakadás nem olyan könnyű. Előbb a skót parlamentnek törvényt kell hoznia a népszavazásról, majd amennyiben a választók megszavazzák, úgy a skót kormánynak tárgyalást kell kezdeményeznie a brit kormánnyal többek között olyan kérdésekben, mint a nemzeti adósság megosztása, az északi tengeri olajmezők felosztása, a skóciai Clyde-on található katonai bázis sorsa és Skócia EU-tagsága.

Ezek után egy második referendumban kell megkérdezni a választókat, hogy az addigra kialkudott feltételek mellett is akarnak-e függetlenséget, majd két egymást követő brit miniszterelnöknek kell elismernie a skótok önrendelkezési jogát.

De vajon az Egyesült Királyságból akarnak-e menekülni a skótok vagy a brit kormány megszorításai elől? – teszi fel a kérdést a The Economist kommentátora.

Akárhogy is, a skótok igent mondtak egy új alkotmányos válságra.